2016. február 27., szombat

2. fejezet

Sziasztok! :D
Megérkezett aaaa második fejezet
Kövessetek TWITTEREEEN
Ééééés WATTPADOOON
Jó olvasást!
xx♥



Másnaposság 

Eric szemszöge
Reggel egy ismeretlen szobába keltem. Ismét. Á! Már megint hol vagyok, és mennyit ittam. Túl kéne már magam tenni Mollyn.
-Szia! –nyitott be hozzám egy gyönyörű lány.
-Szia! Hát te ki vagy? –ültem fel.
-Dev vagyok tegnap estéről a pultos csaj,aki hazahozott.
-A kocsim?
-Azzal jöttünk.
-Kizsebeltél? –akadtam ki.
-Odadtad! De hoztam kajcsit, úgy hogy egyél.
-Köszönöm!  De miért hoztál haza?
-Mert ismerlek hírből és gondoltam, hogy nem hagyhatlak ott. Egyedül részegen.
-Köszönöm!  De honnan?
-Molly sokat mesélt rólad.
-Akkor mi már nem voltunk együtt de te vagy…..?
-Devonne Love, de csak Dev.
-Szia, Dev! –ültem fel. –Köszönök mindent, de mennem kell.
-Nem nem kell! Feküdj vissza. Még jövök.
-Mit hozol?
-Aszpirint. –mondta mosolyogva.
-Oké! –adtam be a derekamat.
Dev pár perc múlva vissza jött.
-Na?
-Hányingerem van.
-Meglázad! –tette a kezét a homlokomra. –Aludj nyugodtan.
Becsuktam a szemem és az oldalamra fordultam. Dev betakart és bukóra kinyitotta az ablakot, meg tett le mellém vizet.
-Ez, majd segíteni fog! –ment ki.
Dev szemszöge

Kimentem Erictől és Mollyt találtam a konyhába.
-Szia!
-Jó reggelt! –köszönt vidáman.
-Mizu?
-Semmi? Megyek vásárolni, jössz velem?
-Nem sok dolgom van.
-Öhm! Oké! Na de én indulok. Szia!
-Szia!
Molly elment én meg kettesbe maradtam Erickel egészen addig amíg nem csöngettek.
-Igen? –nyitottam ajtót.
-Dev,van egy kis problémám. –jött be Randy.
-Szia!
-Ja, igen szia!
-Randy, mi van?
-Elfogyott a cigim.
-És?
-Ez nagy baj.
-Pénz, vagy cigi kell?
-Igazából egyik se, csak hiányoztál.
-Randy…. igazából még nem is ismerlek. De van cigim! –vettem elő a cipős szekrény oldalából.
-De nem kell?
-Nem! Vidd csak!
-Köszönöm!
Randynek nyitottam az ajtót, és ahogy ment el, megjelent Dean.
-Dev! –futott oda.
-Igen, Dean? 

-Nem láttad Cast?
-Hova tűnt?
-Este még ott volt velünk, reggel meg már se hol. Azt hittem, ide jött hozzád.
-Itt nincs!
-Jó reggelt! –lépett ki a fürdőmből… Cas.
-Jó reggelt!
-Dev?
-Cas, mit keresel te a lakásomba?
-Fürödtem, azt hiszem így mondjátok.
-De nem ez a lényeg hanem, hogy miért vagy itt?
-Unatkoztam, elindultam sétálni és végül itt kötöttem ki.
-Nem hallottad? –kérdezte idegesen Dean.
-Aludtam! De Cas, miért nem szóltál?
-Nem voltál itthon.
-Jó, oké!
-De Dean mi a baj?
-Valami készül oda kint?
-És mi is?
-Senki nem tudja!
-Akkor ne aggódj!
-De Dev, gyere vissza.
-Nem lehet. Más úton járok.
-De Dev! Kérlek!
-Nem megy! –futottam be Erichez.
-Dev? –kelt fel.
-Ne haragudj! Basszus! –takartam el a szemem.
-Mi van?
-Meztelen vagy!
-És? Mi a baj vele?
-Ismerlek vagy 8 órája. És ez egy kicsit gyors…. úgy minden értelembe.
-És az egy éjszakás kalandok?
-De nem voltunk köztünk semmi. És könyörgök vegyél már föl... valamit.
-Jaj, jól van már!
-Köszönöm!
Kimentem Eric szobájából, de kint Cas, és Dean várt.
-Magamra hagynátok? Este nem dolgozok, átmegyek.
-Oké! Szia!
-Sziasztok!
Pár perc gondolkodás visszamentem Erichez, aki még mindig meztelenül állt.
-Öltözök!
-Nem kell! –csókoltam meg.
-Mi van? -nézett rám meglepődve.
-Semmi. -mosolyodtam el, majd megcsókoltam.
-Ez tetszik! –mondta Eric mosolyogva.
Ez egy igen kellemetlen reggelre sikeredett. Az egyik baratnőm exe aludt a vendég szobába. Majd nem lebuktam. A szomszéd srác cigit jött kérni, azzal az indokkal, hogy ő mennyire szerelmes belém. Aztán kiderült, hogy Cas aludt itt a tudtom nélkül, szerintem lenyúlta Sam kulcsát. És most itt fekszünk Erickel egymás mellett.
-Mi jár a fejedbe? –kérdezte Eric.
-Hogy ez szörnyen kínos! –nevettem.
 

2016. február 19., péntek

1. fejezet

Húhúúhúúú
Sziasztok! Megérkezett az első fejezet:D
Megtaláltok
Twitteren és Wattpadon is ;)
TWITTER  <----- KATT IDE  ÉS AZ ALATTA LÉVŐ LINKRE
WATTPAD 
 ÉÉÉÉS JÖJJÖN IS AZ ELSŐ FEJEZET
Jó olvasást
xx♥


Túl Jószívű Vagyok 

Dev szemszöge
Reggel arra keltem, hogy valaki dörömböl az ajtómon.
-Ahj, már! –keltem ki az ágyból. Ki lehet az aki ilyenkor ordítja, hogy
-Devonne!
És nyomja a csengőt.
-Devonne!
-Nyitom már! 
Kinyitottam az ajtót és a két unokabátyám volt ott. Sam és Dean. 

-Devonne végre! –ölelt át Sam.
-Aludtam. Miért vagytok itt?
-Kell a segítséged!
-De mibe?
-Van egy két feladatunk számodra.
-De mi? Sam, Dean gyertek majd vissza, aludni akarok. Most értem haza nem olyan rég.
-Még mindig  a kocsmába dolgozol? –kérdezte Dean.
-Ez nem Kansas tele útszéli kocsmákkal. Ez New York menő klubokkal, és egy hónap alatt többet keresek, mint te.
-De Dev, ugye tudod, hogy nem sokkal.
-Na, ez gonosz volt! –mondta Sam.
-Szia, Dev! –ment el mellettünk a szomszéd srác Randy.
-Szia! –mosolyodtam el. 

-Tetszik neked? –kérdezte Sam.
-Mi? Nem de hogy is,csak egy srác a szomszédból! –mondtam mosolyogva.
-Tetszik neki! –mondta Dean mosolyogva.
-Gyertek be! –álltam el az útjukból.
-Szép! –jött be Sam.
-Kössz! Dean, te nem jössz be?
-Ja! De! Köszi! –mosolygott rám.
-Mit akartok?
-Segítséget! –mondta Dean.
-Még is mibe?
-Hát….
-Igen…
-Kéne egy barátunknak munka.
-Nem! Nincs munka! Nem akarom magam kirúgatni.
-Mert?
-Azért, Dean!
-De hát te vagy a műszakvezető.
-Igen én vagyok, de nekem is van főnököm.
-De…
-Dean, Sam… nem tudok segíteni igen én vagyok a kisfőnök, de vannak még fölöttem emberek.
-De, kérlek próbáld meg.
-Jó megpróbálom. De hagynátok aludni? Tudjátok én éjszaka dolgozok.
-Jó hagyunk, de én is elfogok késni! –mondta Sam. 
-Szia, Dev! –adtak puszit és elmentek.
-Sziasztok! -csuktam be az ajtót.
Ez az végre elmentek. Visszamentem aludni, de ekkor pont megszólalt az ébresztőm.
-Nem! Nem és nem!
Elmentem fürdeni és felöltözni aztán indultam dolgozni. Éppen indultam amikor találkoztam a lépcsőházba Randyvel. 

-Szia! –jött oda hozzám. –Merre mész?
-Szia! Éppen dolgozni. És te?
-Csak futni indultam, de elkísérlek szívesen!
-Köszönöm!
-Vigyek valamit?
-Nem kell, csak ruhák vannak benne!
-Milyen ruhák? –kérdezte.
-Csak a munkaruhám. Egy fehér blúz meg egy nadrág és a magas sarkú cipőm és sminkek, mert mindig jól kell kinéznünk.
-A Glambe dolgozol?
-Igen! Honnan tudtad?
-Hát én is ott kezdtem.
-És most hol vagy?
-Főnök vagyok egy menedzser cégbe.
-Az komoly.
-Nem akarsz oda átjönni?
-Hát nem tudom. Én szeretek itt dolgozni.
-De ott…
-Tudom, Randy de szeretek itt lenni.
-Akkor valamikor elhívhatlak egy randira?
-Hát…
-Akkor nem egy randi, hanem egy vacsora mint barátok, úgy benne vagy?
-De csak mint barátok.
-Ígérem.
-Akkor igen!
-Köszönöm! Jó munkát.
-Köszi! Neked meg jó futást!
-Köszi! Szia!
-Szia!
Beléptem a bárba.
-Ú! Az örök szingli végre egy csávóval mászkált. –mondta Melissa.
-Most, mi van?
-De cukik!
-Ugye, már jártok?
-Srácok, elég. Két óra múlva itt rengeteg sztár fog megjelenni! Munkára fel!
-Devonne! –hívott félre a főnököm.
-Igen?
-Nagyon jól megszervezted ezt, sok sikert!
-Köszi!
Elszaladtam átöltözni. Nagyjából 30 perc alatt átöltöztem.
-Srácok! Itt vagyok. Nem sokára kezdünk.
-Dev itt jó lesz minden? –kérdezték.
-Persze! Meg vagytok?
-IGEEEN!
-Nyissátok az ajtókat!
Beszaladtam a pultba és lassan megtelt a bár. Egymás után szolgáltuk ki a vendégeket,  de egy srác mindig visszakerült a soromba. Mondjuk kicsit ismerős volt, azt hiszem Molly a svédbarátnőm, aki holnap jön hozzám, az exe.
-Még egyet! –tette le a pultra a poharat. 

-Haver, nem lesz kicsit sok? –kérdeztem.
-Vendég vagyok.
-Na az nagyszerű! De én meg a kis főnök és kiküldhetlek innen.
-Jó, akkor… -lépett közelebb. –Egy vodkát kérnék.
-Vizet kapsz!
-De nem kell víz. Vodka kell.
-Hogy hívnak?
-Eric…
-Eric… vizet nagyon szívesen adok, meg valami kaját. Meg lefektetlek hátul, és hazaviszlek.
-Minden részeggel ilyen kedves vagy?
-Nem szoktak itt ilyen részegek lenni. Joe…
-Igen?
-Kicsit tartod? Hátra viszem!
-Rendben! Menjetek!
-Köszi! –mentem ki a pultból. –Na, gyere! –adtam a kezébe egy pohár vizet.
Hátra mentünk, és bevittem őt egy szobába és lefektettem.
-Reggel együtt megyünk haza!
-Jó! –amint sarkon fordultam, Eric már aludt is. –Jaj már!
Ott hagytam Ericet és visszamentem dolgozni. Reggel 10 órakor még a bárt takarítottuk.
-Na, de én most megyek! A pult ragyog!
-Rendben, menjél Dev!
Felrohantam és gyorsan átöltöztem.
-Eric! –ráztam fel őt az álmából.
-Haza kell mennem!
-De hogy kell! Hazajössz velem!
-Nem!
-De, gyerünk!
-Jó!
Fogtam egy taxit és bementünk hozzám.
-Aludni akarok!
-Cipőt le!
-De…
-Nem érdekel! Úgy fekszel le a vendégszobámba,ahogy akarsz, de a cipőt nem engedem.
Eric szemszöge
Nagyon részeg voltam, és örültem, hogy ebből a bárból nem csak kiraktak, hanem valaki haza hozott.
-Kérhetek egy pohár vizet? –kérdeztem.
-Persze, csak előbb lefektetlek!
Neki támaszkodtam és bementünk a vendégszobába, ahol levettem a nadrágomat meg a pólómat és bedőltem az ágyba. Még annyit éreztem, hogy a hátamra húzza a takarót.
-Köszönöm! –motyogtam.
Dev szemszöge
Amint Eric lefeküdt el is aludt. Vittem be neki vizet, majd én is ledőltem aludni, de ekkor csöngettek.
-Basszus, itt van Molly és az exe a vendégszobámba alszik.

2016. február 1., hétfő

Bemutatkozás

Sziasztok!
Megérkezett a Cool For The Summer első bejegyzése, ízelgessétek, olvasgassátok és osszátok meg :D
Február közepén, megjelenik az első fejezet, nem tudok várni Márciusig....
És hát meglepetés.
Jó olvasást
xx♥




Most költöztem New Yorkban, Kansasból. Igen elég nagy váltás, imádtam és imádom Kansast, de nekem túl kicsi volt, éltem már Svédországban ahol két nagyszerű barátnőre tettem szert és egy százszor kellemetlenebb románca, mint Kansasben, nincs szerencsém a szerelembe. Az örök szingli. De nem csak Svédországban éltem, hanem Spanyolországba is imádtam az ott töltött félévet, és Dubaiba is, de a legjobban akkor is Amerikát szeretem. Öt nyelven beszélek: svédül, angolul, olaszul, spanyolul  és egy nagyon kicsit magyarul. Imádom a családomat és a barátaimat. Két nagyon rendes szülő mellé, kaptam egy elviselhetetlen kis öcsöt, és a legcsodálatosabb unokatesókat a legfurább melóval, amit életemben hallottam, de nem szólok semmit hiszen mindent tudok róla. És a legjobb nagybácsit.
23 évesen láttam már a fél világot, de minden új dologba gondolkodás nélkül belevettem magam… mondták rám már, hogy hiperaktív meg azt, hogy őrült, és szerethető aranyos jó fej, imádni való, példakép. Hupszika, igen mellesleg esténként ha nem dolgozok koncertezek a Times Square-en vagy nagyobb arénákban imádom azt, ahogy élek, de néha elég kimerítő.
Szeretem az embereket, és az  állatokat, de mindennél jobban szeretek másokat boldognak látni, hiszen valljuk be, sok depis ember között én is szomorú leszek.  
Megszállottja vagyok az állatoknak, van otthon két kutyusom, egy nagyobb testű, Kiara, és egy kisebb Batman, a szombatjaimat, ha nem dolgozok egy farmon töltöm Texasban mert imádok lovagolni. Meg persze sorozat függő vagyok. Mindenbe belenézek, aztán a fél évadnál abba hagyom, mondván, hogy majd folytatom, na ugyan így vagyok a könyvekkel.
 Elég fura és őrült életem van.
Devonne Love vagyok, és ismerjétek meg milyen az én örült, gyönyörű életem.