3. fejezet

Sziasztok!
Megérkezett a Cool For The Summeeeeeer 3. fejezetee :33
Kövessetek TWITTEREEEN
Ééééés WATTPADOOON

Jó olvasást!
xx♥

Rémálmok 

Dean szemszöge

Csak futok. Körülöttem a végtelen erdő. Én vadászok és rám is vadásznak. Ez a purgatórium. Ennél hatalmasabbat még nem láttam, tele szörnyekkel. Hatalmas és még engem is megrémiszt. Csak Devre, Sammyre és a velem együtt ide kerülő Casra gondolok, és csak remélem, hogy viszont látjuk egymás és egyáltalán kijutunk innen.

Egyszer csak egy alakváltó nyom neki egy fának, hiába harcolok de sehogy nem engedd, ekkor egy óvatlan pillanatba a feje a földre kerül. Egy vámpír állt velem szembe. 

-Benny! Ne lágy hálás! –mondta viccelődve.

-Dean, köszönöm!

-Ember vagy… mit keresel itt?

-Balesett.

-Értem. Segítek kijutni gyere!

-Keresek valakit!

-Kit?

-Egy angyalt!

-Nincs rá időnk!

-De van! Nélküle nem megyek sehova.

És megint felébredtem. Rémálmok gyötörnek már hónapok óta. Kikeltem az ágyból és elmentem egy üvegsörért, majd a tv előtt ülve ittam meg. 

-Dean! –jött ki Sam álmosan.

-Szia, Sammy!

-Te mit csinálsz ilyenkor? És mit nézel? Mi ez? A szívek szállodája?

-Igen, talán zavar?

-Nem, de megyek eszek valamit, aztán alszok.

-Jó rendben!

-Dean, neked nincsenek rémálmaid?

-Túl gondolod, semmi nincs mögötte szomjas voltam.

-Dean…… sört iszol!

-És?

-És alkohol.

-De folyadék.

-Hát, ahogy gondolod, de beszélj Devvel. Hát ha ő tud segíteni neked.

-Sammy…

-Nem baj megértem. Jó éjt, köcsög.

-Éjt, ribanc!

Egyedül maradtam majd egy üvegsör, és két konyak után bementem a szobámba, és aludtam.

Sam szemszöge

Bementem a szobába, és csak leroskadtam az ágyra. A saját bátyám nem bízik bennem… mit tettem? Talán nem kellett volna ő oly sokszor cserbenhagynom. Annyi tüske van bennünk… talán be kellene fejeznünk, hogy annyira összeakarjuk ezt tartani. Dev útját kellet volna választani. Független erős lány, aki megtudja magát védeni. Fel is hívom. A kezembe vettem a telefont és tárcsáztam. 

-Igen? –vette fel álmosan és suttogva. –Várj egy picit.

-Szia, Dev! Beszélhetünk?

-Sam, vendégem van.

-Milyen féle? Ilyenkor?

-Dean nagyon szereti az ilyen görbe estéket.

-Soha nem hittem, hogy egy pasi csak arra….. pfúú, Dev!

-Ki mondta, hogy csak egy éjszaka, okoska?

-Jó, mindegy. Te életed……. igazából Dean miatt hívlak.

-Mi van vele? Sam menjek? Bajban vagytok? Hol vagytok?

-Devonne, nyugi.

-De mi van ?

-Beszélj vele.

-És miről?

-Rémálmok és alkohol.

-Már megint?

-Inkább még mindig…

-De nem mondja el?

-Nem. Szerinted miért hívtalak fel ilyenkor?

-Jó, ne haragudj! Sam, átmenjek?

-Hát reggel átjöhetnél, hozzá. Az is nagyon fáj neki, hogy te már nem vagy itt.

-De Sam, egyedül élek, és ide bármikor jöhettek.

-Tudom, de Deannek rosszul esik.

-De azért mert nem érti meg, hogy mennyire szereted őt. Minket. De holnap várunk!

-Oké! Szeretlek Sam, szia!

-Szia, Dev! Szeretlek!

Dev az az ember az életembe, akihez mindig fordulhatok, fordulhatunk.

Eric szemszöge 

Ketten maradtunk egész éjjel.  A hátamon aludtam, és az oldalamra fordultam és Devbe ütköztem.

-Dev…

-Igen? –fordult felém.

-Azt hittem alszol.

-Nem tudok!

-Miért?

-Családi ügy…

-Unokatesóid?

-Igen. De mindegy!

-Biztos? –öleltem át. –Dev?

-Igen, tuti.

-Hát, te tudod!

-Eric, tényleg! Jól vagyok!

-Biztos? –öleltem át.

-Igen, és ne haragudj el kell menned.

-Most, az éjszaka közepén?

-Igen!

-De Dev, hajnali 1 van. Ez nem szokás.

-Eric, kérlek nekem mennem kell.

-De hova?

-Kansas.

-Te mennyit akarsz utazni?

-Sokat.

-Egyedül?

-Családi ügy.

-Értem, de …

-Nem Eric, semmi de. Ha nem akarsz menni feküdj vissza. Használd a házat.

-Hogy mi van???

Mire feleszméltem Dev pakolt a bőröndbe.

-Na én kész vagyok. Itt a telefonszámom! Ha valami kell hívj. Egy kis pénz kajára hagyok, ha kell még kérj a szomszéd sráctól, majd vissza fizetem. Az exed a vendégem ha verekedni akartok vagy szemeket kitépni a sarkon van egy jó kis edzőterem. Azt ott, és Kiara meg Batman jön velem. Ha cigi kell cipős szekrény, ha meg pia a kamrába van eldugva a telefonszámom alatt a jelszó is ott van. 

-Még valami?

-Ha nem érek haza és elmentek kulcs nem a lábtörlő alá, ha nem Randyhez, és hagyatok rendet.

-Ha nem baj én megvárlak.

-Nem baj! De én megyek szia!

-Dev!

-Igen?

Átölelsz?

-Persze, de most rohanok, szia!

-Szia! –csuktam be az ajtót.