19. fejezet

Sziasztok! :D
Megérkezett a következő fejezet;), ami több dolgot is jelent
1. júniusba hetente két fejezet jön :D
2. szeptember- október környékén indul egy új blog és tele lesz izgalmakkal :D
Jó olvasást♥ 

És még van egy hely ahova érdemes benézni Supernatural Girls  :D

tudjátok ti, hogy hol kell követni ;)
TWITTEREEEN éééééés WATTPADOOON
xx♥

 

Soul Stealer 

Dev szemszöge

Már lassan 4 napja, hogy Dean az elvonón van.

-Dev, Kicsim! –ült le mellém Eric.

-Igen? –néztem rá.

-Mi a baj?

-Csak gondolkodtam.

-Eric! Dev! Mehetünk? –jött be Sam.

-Aha! –álltunk fel.

-Valaki még akar velünk jönni? –kérdeztem.

-Mehetek? –kérdezte John.

-Persze, gyere!

Beültünk az autóba és indultunk.

-Remélem, Dean, jól van! –mondta John.

-Apa, ismerjük Deant.

-Tudom.

Dean szemszöge

Tűnek el vadászok innen, és senki nem érti, hogy mi történik itt. Senki nem találkozott még ehhez hasonlóval. 

-Dean… -jött oda hozzám Tone. –Találtál valamit?

-Semmit, Tone! Szükségem van a családomra, hagy oldjam meg velük.

-Garantálod a sikert?

-Igen, biztosan.

-Rendben. Most szóltak, hogy megjöttek.

-Dev, Sammy, Apa! –öleltem át őket. –Eric!

-Jól vagy? –kérdezte Dev.

-Dolgunk van!

-Még itt is vadászol? –kérdezte Apa.

-Tűnek el a vadászok, és senki nem látott még ilyet, vagy ehhez hasonlót.

-Érdekesen hangzik. –mondta Sam.

-De megcsináljuk? –kérdeztem.

-Még szép! Hova pakolhatunk le? –kérdezte Apa.

-A szobámba.

-Gyerünk!

Bementünk a szobámba és lepakoltunk.

-De mi történik a vadászokkal? –kérdezte Dev.

-Fogalmam sincs. De ijesztő.

-Srácok, hoztam könyveket? –mondta Apa.

Sam a laptop elé ült le, Dev a földön fetrengett a könyvel, én meg az ágyon ültem, míg Apa az asztal mellett.

John szemszöge

Ültem az asztalnál, és azt vettem észre, hogy csak egyedül olvasok. Sammy az asztalra borulva aludt. Felálltam és rátettem a kabátomat. Devonne feje alá meg betettem a pulcsimat, és Deanre meg ráhúztam a takarót. Én meg visszaültem és folytattam a kutatást, nem sokára találtam is valamit egy lélek lopót… elpusztíthatóak, de csak a testvérpár oldhatja meg.

-Srácok! –ráztam fel őket. –Találtam valamit.

-Mit?

-Egy lélek lopóval van dolgunk… de van egy kis bökkenő.

-Mi? –kérdezte Dean.

-Csak egy testvér pár tudja megoldani, az egyikük itt míg a másik a fészekbe rajzolja a fal másik félére a szimbólumot.

-Én nem megyek! –mondta Dean.

Majd felnőttesen … kő-papír-ollóval megoldották és végül is Dean győzött.

-Soha többé, semmit nem döntünk el ezzel a hülye játékkal. –mondta morcosan.

-Rendben!

-Dev? –ült le mellénk Eric.

-Mi mit csinálunk itt kint?

-Várjuk Deant!

-Remek! Azt hiszem. –mondta.

-Kell hozzá vér, és itt van a jelkép! –adtam oda nekik.

Lekapcsolódtak a lámpák, és Dean hallottuk. Dev kifutott és meglátta Deant. Segítettem neki behozni a szobába.

Dean szemszöge

Egy sötét és undorító helyre kerültem a főbejárathoz. Elindultam keresni a szobát, de rettenetesen sok időbe telt, mire megtaláltam. Rémes dolgokat láttam. Végre meg találtam a falat és elkezdtem rajzolni.

-Szép! –hallottam meg egy ismerős hangot.

-Lisa?

-Nem, igazából csak a képzetedet vagyok.

-Hogy érted?

-A lélek ezeket tárja eléd. Hiszen Dean egy lopó fészkében vagy.

-Igen, ott vagyok.

-Okos! –lépett közelebb.

-Mit akarsz?

-Szia Dean! –jelent meg Devonne.

-Mit keresel itt?

-Csak játszik veled.

-Már mint?

-Lisa, én… ki lesz a következő, aki megjelenik előtted.

-Nem értelek!

-Csak siess, mi előtt több lelket lop.

-Igazad van.

Neki fogtam gyorsabban festeni, és mikor végeztem egy kéz ért hozzám.

Sam szemszöge

Elkezdtem festeni a jelet a falra. Apa és Eric elmentek az irodába egyedül Dev volt ott velem.

-Basszus! –állt fel Dev.

-Mi van?

-Dean, felállt és fehér a szeme.

-Devonne! –szólalt meg.

-Tartsd fel, én sietek! –mondtam.

-Mit akarsz? –kérdezte.

Dev szemszöge

-Semmi különöset.

-Dean, vagy ki vagy állj! Tudom, hogy ott vagy HARCOLJ ELLENE!!!

Ekkor nekem rontott.

-Basszus! –kaptam el a karját, és neki löktem az asztalnak.

Megfordult és megláttam a kést a kezébe.

-Jaj, Dean ne már! –rúgtam őt kézen, de semmi.

-Sam! Segíts! –hátráltam. –Dean, kérlek hallgass rám.

-Bírod még? –kérdezte Sam.

-Hol tartasz?

-Pillanat!

-Á! –Dean megütött.  –Sammy!

Sam odafutott és ketten voltunk már Dean ellen. De Sam megunta és neki lökte az asztalnak, ahonnan a földre esett, és rádobtunk egy széket.

Már majdnem kész volt Sam, amikor Dean fel állt és elindult.

-Dean! Ne! –kaptam el őt hátulról.

-Sammy???

-Kész vagyok!

Dean szemszöge

A földön tértem magamhoz.

-Dean, jól vagy? Jól vagy? Foglak! –hallottam meg Sam hangját.

Majd éreztem, hogy oda húz magához. Nagyon fájt mindenem így hát hozzá dőltem.

-Köszönöm! –mondtam halkan.

-Jól vagy?

-Igen. Azt hiszem. –szétnéztem a szobába, és megláttam Devet és hogy van egy lila folt a szeme alatt.

-Dean! –jött oda és megölelt.

-Mi történt? –kérdeztem.

-Te! Meg bocsi a székért!

-Ne haragudj! –pusziltam meg az arcát.

-Jól vagyok!

-Az a lényeg.

-Dean! –jött be Tone.

-Igen?

-Nagyon sok pozitív dolog van amibe változtál, ha megígéred, hogy otthon is ilyen maradsz és hónaponta egyszer beugrassz egy kávéra, az igazán jó lenne.

-Mindenkép. –mondtam.

-Sziasztok! –ment el.

Apa és Eric is visszajött.

-Na? –kérdezte Apa.

-Megcsináltuk és haza is mehetek.

-De jó! –ölelt át.

-Mivel jötettek?

-Impala. –mondta Dev.

-Én vezetek. –mondtam.