33. fejezet

Sziasztok! :D
Megérkezett a következő fejezet, ami remélem fog nektek tetszeni.
Jó olvasást♥
És remélem tetszeni fog :D
És még van egy hely ahova érdemes benézni Supernatural Girls  :

Tudjátok ti, hogy hol kell követni ;)
TWITTEREEEN éééééés WATTPADOOON
xx♥
 

 

Catch Me

Dev szemszöge

A farakások mögött lapultunk.

-Dean… Dev hoztam meglepetést. –mondta az egyikük. -Szólalj meg!

-Dev! –hallotam meg Eric hangját. 

-Dean! -néztem fel.

-Meg ne!

-De Eric!

-Tudom… de várj!

-Dean, ebből baj lesz! –ugrottam elő.

-Devonne!

-Itt vagyok! Engedjétek el.

-Dev, ne! –jött ki Sam is.

-Sajnálom srácok! Kérlek szépen, engedd el őt. Ő csak egy civil nem is ismerem… sőt senki csak mi vagyunk 3-an akik ellenségek.

-Ja persze! –szegezte Eric nyakának a kését.

-Kérlek! Engedd el! Oda adom a fegyverem. –dobtam el a kést a kezemből. 

-Rendben! –ekkor Dean támadta meg hátulról.

-Dev! –nézett rám Eric.

-Vérzik a nyakad! Bántottak?

-Nem… tudom! –nézett rám.

-Keressünk egy motelt és ott lepihennünk. –mondta Sam.

-Rendben.

Az első motelnél leálltunk. Eric és Sam kiszállt.

-Srácok?

-Pillanat. –mondtam.

-Akkor kiveszek egy szobát.

-Rendben.

-Dean? –néztem rá.

-Nem szabadott volna megtörténie ennek. Nem kellett volna, hogy elengedjelek.

-Dean…

-Hagyj mondjam végig…

-Jó!

-Dev, te mindig is kiváló… komolyan fantasztikus vadász voltál. De mindent végig kelet nézned… azt a mumusos melót is,
-Dean. Rossz vadászat volt… nagyon is. De sokszor történt már ilyen. Mindig megoldottuk és meg is fogjuk. Hiszen ez a mi dolgunk.

-Igazad van… de én most elmennék egy kicsit furikázni.

-Erre semmi szükség. Pihenjünk le.

-Te hogy vagy?

-Megijjedtem. De jól. Dean, nem voltam arra felkészülve, hogy Eric lesz a fegyver ellenem… és hamar fedtem fel magam.

-De jó voltál.

-Ez nem igaz.

-De igaz.

-De Dean… ha nem jöttél volna. Istenem… Dean… köszönöm, hogy vagy nekem.

-Devonne…. –ölelt magához. –De viszont elmegyek furikázok egyet és aztán jövök.

-Rendben. Vigyázz magadra!

-Ti is! –kiszálltam a kocsiból, s Dean elhajtott.

Dean szemszöge

Dev is kiszállt a kocsimból és elindultam, hogy autókázok egyet… de már a 3. kocsma mellett elhaladva újra feltámadt bennem  a volt szokásom. Inni akartam. És be is mentem  abba kocsmába.

-Két erőset! –kértem a pultos lánytól.

-Két erőset? Inkább egy beszélgetésre lenne szükséged.

-Jó lesz a két erős. Köszi.

-Hát, te tudod.

-Igen! –odahozta az italokat és egymás után lenyomtam, majd kértem egy újabb kört s egy újabbat. Egészen addig amíg be nem rúgtam megint.

-Most már beszélgetünk? –ült le mellém a pultos lány. –Leila!

-Dean!

-Mi kikészített ki?

-Az FBI-nál dolgozom és a társaimnak volt egy nagyon húzós helyzetük, ami miattam keletkezett. És lelki ismeretfurdalásom van… én vagyok a hibás.

Beszélgetünk és egyszer csak ráborultam az asztalra.

Leila szemszöge

Dean elaludt a bárpultnál, és nekem zárnom kéne így hát jobb ötlet híján átkutattam a zsebeit és felhívtam a telefonján a legutolsó hívott számot.

Dev

Egy nagyon kedves hanggal rendelkező lány vette fel.

-Szia, Dean! Merre vagy?

-Szia, Leila vagyok. Gondolom te vagy Dev.

-Szia. Igen, Dev vagyok! Mi van Deannel?

-Jól van csak elaludt a bárpultnál. És zárnom kéne.

-Megyek érte. Melyik kocsmába dolgozol?

-Leila’s.

-Megyek. Köszi.

Dev szemszöge

-Megyek Deanért. -csókoltam meg Ericet és egy puszit nyomtam Sam arcára.

-De mivel?

-Tolvaj kulcs és egy kocsi.

-Hívok egy taxit  ne lopj!

-Csak kölcsön veszem.

-Ne légy Winchester!

-Nyugi! –hagytam ott.

Végül is hívtam egy taxit, hiszen az impalát is haza kell hozni.

Elindultam Deanért. Már megint az alkohol. Csak az alkohol. Nem hiszem, hogy ez a járható út.

Megérkeztem a Leila’s- hoz.

-Szia! Devonne Love! –mentem be.

-Leila Richmond. Barátod?

-Nem unokatesóm. Köszönöm, hogy figyeltél rá.

-Ugyan.

-De nincs benne a munkaköri leírásodba.

-Ezt nem tudják mások csak

-Aki pultos volt. Üdv a klubban. De aki szimpatikus volt arra figyeltem. Most például az egyik ilyen estémmel alkotok egy párt.

-De az FBI?

-Tizennyolc voltam és kellett a pénz.

-Oh!

-De biztos fáradt vagy, úgyhogy felkeltem és megyünk.

-Rendben. Addig átöltözök.

-Rendben! Dean! –ráztam meg a karját. –Dean! Gyerünk!

-Igen? –nézett fel.

-Menjünk haza.

-Rendben! –támaszkodott fel.

-Héj! Sziasztok! -jött oda Leila.

-Leila, megadod a számod? Holnap Dean felfog hívni és megköszöni, amit érte tettél.

-Jaj…

-De fontos! Már egyszer volt rehabon, de ez nem jó hír, hogy ivott.

-Nem tudtam!

-Nem neked kellett ráfigyelned… ő nem tud magára.

-Itt a számom!

-Köszi! Holnap jelentkezik.

-Rendben! Sziasztok!

-Szia! –tettem be Deant az impalába.

És elindultunk a motelba vissza.

Sam szemszöge

Eric elment fürdeni én meg csak ültem a széken amikor szaladt be Dev szétázva, hogy segítsek.

Mind a hárman bőrig áztunk az ajtótól az impaláig akkora zivator volt.

Deant leültettük az ágyra és amíg kerestem neki ruhákat, Dev áttörölgette. Segítettem neki felöltözni, amíg Dev ellátta Eric sérüléseit.

-Jó éjt, Szívem! –takarta be Ericet és egy puszit adott a hátára. –Jó éjt Dean! –puszilta meg az arcát.

-Dev, beszélhetnénk?

-Persze!

Kiültünk a kocsiba.

-Igen? –nézett rám.

-Tudod, én igazából nagyon féltem Deant és ez az egészet egy buta ötletnek tartom. Beállni apáékhoz? Deanek pihenésre van szüksége és ránk. Nem a stresszes vadászatra.

-Igazad van. Nem ez jár neki. Meg ahogy John bánik vele. Ő egy olyan szeretetre méltó, okos, bölcs, segítő kész ember és erőn felül nagyszerű vadász.

-Nem tudom azon se túl tenni magamamit múltkor mondott nekem Apa Deanről.

-Mi volt az?

-Dean remek ember, de a bátyád egy fegyver… már nem vadász hidegvérrel ront neki a dolgoknak.

-Sok minden történt velünk, Sam. Mi is változtunk. Nem csak ő! Dean nem egy hidegvérű gyilkos. Láttam őt.. láttam a szemét reggel. Megviselte. De nagyon fáradt vagyok… úgy hogy menjünk aludni.

-Rendben!

Bementünk majd gyors fürdés után Devonne Eric mellé feküdt. Én meg a kanapéra.

Eric szemszöge

Dev lefeküdt én meg oda bújtam hozzá.

-Rendben vagy?

-Igen. -mondtam.

-Jó éjt! –csókoltam meg.

-Jó éjt!